Nemrég tartottunk egy workshopot, több vezetőnek, akik meglehetősen szkeptikusak voltak velünk szemben. Több tréningen vettünk már részt, de nincs jó tapasztalatunk velük - mondták. Ezen elgondolkodtam. Érdekes, milyen sokat hallom ezt a mondatot. Mi lehet az oka?

Egyáltalán hogyan lehet mérni egy tréning megtérülését? A résztvevők hogyan használják fel a  mindennapokban azt, amit tanultak?

A legtöbb esetben a megtérülést úgy saccolják, hogy a kurzus végén mindenki kitölt valamilyen kérdőívet, melyből megállapítható, hogy hasznos volt-e tréning. Szerintem épp csak az értékét nem lehet így meghatározni! A másik kérdés, hogy ki értékeli a vezetői tréningek megtérülését: legtöbbször a felettesed. Nagy hiba! A megtérülést a beosztottaid teljesítményén kell mérni! Ha Ők nem érzik úgy, hogy változtál, jobb vezető lettél, nem sokat ért a tréning.

Az élet három nagy tanulsággal szolgált a szokványos vezetőképző tréningekkel kapcsolatban:
 

1. A tréningek után minden résztvevő azt mondja, hogy használni fogja, amit tanult. Felméréseink szerint a beosztottak 83%-a úgy nyilatkozik, hogy a főnökük nem valósított meg semmit abból, amit tanult. Szomorú tapasztalat, hogy a tréningek után a főnökök visszatérnek a mindennapok mókuskerekébe és túl elfoglaltak lesznek, hogy a tanultakat gyakorlatra váltsák.
2. Óriási űr van a között, amit a vezetők tudnak és amit csinálnak. A legtöbb vezetői tréning vagy coaching program azon hibás feltételezésre épít, hogy ha megérted a hasznát annak, amit tanultál, használni is fogod a gyakorlatban. Óriási tévedés!
3. Az emberek nem tudnak tartósan változni follow-up nélkül. Azok a vezetők, akik nem követik saját teljesítményüket, nem szükségszerűen rossz vezetők. Egyszerűen csak nem lesznek jobbak! Csak azáltal tudod mérni, hogy hol tartasz, ha nyomon követed a saját fejlődésedet. A follow-up azt sugallja a beosztottaidnak, hogy érdekel a saját teljesítményed növelése; emlékezteti az embereidet, hogy próbálsz változtatni és jelzi, hogy nem egy átmeneti dologról van szó, hanem egy tudatos, folyamatos cselekvésről.

Akkor teljesen felesleges a tréning?

Nem!!! A tréning jó dolog, és jó tudni azt, hogy mire jó. Ehhez érdemes pár szót ejteni a tudom-csinálom szakadékról.

 

Amikor úgy érzed, hogy valami "tudás" hiányzik vagy valami nem megy jól, jó esetben ösztönös késztetést érzel arra, hogy ezt a hiányt pótold. Van tehát egy szakadék, amit át szeretnél hidalni. Csakhogy az a szakadék, amit érzel, igazából két szakadék. Van egy kisebb, ami akkor jelentkezik, ha nincs meg valamilyen tudásod. Valami információ hiányzik. Ennek a szakdéknak (nem tudom - tudom) az áthidalására kiváló megoldás lehet a tréning.
Ha elmentél egy tréningre és ott semmi újat nem hallottál, akkor a Te problémád a nagyobbik szakadék, ami a tudom és a csinálom között van. Ezen sajnos nem segít a tréning, mert a tudásod megvan, a gond a gyakorlati alkalmazásban a végrehajtásban keresendő. Éppen ezért mielőtt a képzés mellett döntesz érdemes foglalkoznod azzal is, hogy melyik lyukat szeretnéd betömni.

Amikor a workshopjainkat tervezzük külön figyelmet fordítunk arra, hogy  úgy építsük fel az eszköztárat, hogy tartalmazza a változtatás legfontosabb elemét, a follow-up-ot is. Ezzel válik mérhetővé a workshop valódi haszna és értéke, hogy a gyakorlatban mi valósul meg miután "leléptünk".